Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó... Ezt ismerjük. Sokaknak nem számít, de nekem igenis fontos, hogy amit megígérek, azt be is tartsam.
Mielőtt belemerülnék a történet leírásába, fontos megemlítenem, hogy egy ékszerboltban dolgozom, "kistulajdonosként". :-) Elég sok nagykereskedelmi céggel vagyunk kapcsolatban. Testékszerekkel pár évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni, kb. mióta én beszálltam a családi vállalkozásba. Nem volt rossz ötlet, sok itt a fiatal, és még mindig nem ment ki a divatból a különböző testrészek lyuggatása.
Mivel az egyik beszállítótól katalógust is kaptunk, vettem a bátorságot és abból rendelgettem meg a szokásos piercing-adagokat, plusz még egy-két extra kívánságot is megpróbáltam teljesíteni. Egy csajszi rendelt egy köldökékszert, ami ugyan benne volt a katalógusban, de sajnos, nem volt raktáron a pestieknél. Nem baj, gondoltam, majd legközelebb. Miután újra egyeztettünk, mondta az ottani beosztott, hogy minden megvan, amit kértem. Csodálkoztam is, mert ilyen még nem volt... Tökjó, jött a csaj, mondtam neki, péntekre itt lesz az áru.
Csütörtökön este szembsültem a ténnyel: minden megvan, kivéve AZT a piercinget... Most mit csináljak? Nem ronthatom a bolt hírnevét, sem a magamét, hiszen 100%-ra megígértem, hogy megszerzem. Délelőtt elkértem magam a munkahelyemről (apukám nagyon rendes), kocsiba be, irány Győr. Az Árkádban bíztam, de ott sajnos nem jártam sikerrel. Gyorsan elgurultam Erikhez a melóhelyére, onnantól ő vezetett. :-) Persze, mire odaértem, teljesen kikészültem, mert egész Győr fel van túrva, és pont arra nem lehetett menni kocsival, amerre még tudtam volna az utat. El is tévedtem...
Miután több üzletet végigjártam a belvárosban (közben Erik visszament dolgozni), végső elkeseredésemben eszembe jutottak a tetkószalonok. Alig hittem a szememnek, mikor az egyik helyen megláttam a vitrinben egy teljesen ugyanolyan köldökbevalót, mint amilyet keresetem! :-) "Ezt kérem" - mondtam nagyon határozottan, de lelkesedésem hamar lelohadt, mikor közölték velem, hogy hatezer forint lesz. Hááát, izé... Az k*rva sok, mondtam hirtelen felindulásból, erre rögtön el is engedtek egy ezrest. De nem többet, mert ez titán ám! Ja, tudom. Akkor is sok. Na mindegy, örültem, hogy kaptam.
Délután jött a csajszi a piercingért, közöltem vele a jó hírt (=megvan), és a rosszat (=5000Ft). Nagyon örült, mert annyira tetszett neki az ékszer, és sokat várt rá. Azt nem tudom, elhitte-e, hogy én egy fityinget nem kerestem rajta (sőt, buktam), de láthatóan boldog volt, és elvitte.
.jpg)
Mennyi volt az esélye, hogy találok egy ugyanolyan piercinget, mint amilyet ez a lány a katalógusból kiválasztott? Legyen titánium, sárga színű, meg lila köves. Egy mázlista vagyok! :-) Igazából azt sem bánom, hogy ezért utaznom kellett 70km-t (összesen). Jót vezettem! :-)
Minden jó, ha jó a vége! :-) (De többet nem ígérek 100%-ra semmit, amíg nincs a kezemben!)
Mielőtt belemerülnék a történet leírásába, fontos megemlítenem, hogy egy ékszerboltban dolgozom, "kistulajdonosként". :-) Elég sok nagykereskedelmi céggel vagyunk kapcsolatban. Testékszerekkel pár évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni, kb. mióta én beszálltam a családi vállalkozásba. Nem volt rossz ötlet, sok itt a fiatal, és még mindig nem ment ki a divatból a különböző testrészek lyuggatása.
Mivel az egyik beszállítótól katalógust is kaptunk, vettem a bátorságot és abból rendelgettem meg a szokásos piercing-adagokat, plusz még egy-két extra kívánságot is megpróbáltam teljesíteni. Egy csajszi rendelt egy köldökékszert, ami ugyan benne volt a katalógusban, de sajnos, nem volt raktáron a pestieknél. Nem baj, gondoltam, majd legközelebb. Miután újra egyeztettünk, mondta az ottani beosztott, hogy minden megvan, amit kértem. Csodálkoztam is, mert ilyen még nem volt... Tökjó, jött a csaj, mondtam neki, péntekre itt lesz az áru.
Csütörtökön este szembsültem a ténnyel: minden megvan, kivéve AZT a piercinget... Most mit csináljak? Nem ronthatom a bolt hírnevét, sem a magamét, hiszen 100%-ra megígértem, hogy megszerzem. Délelőtt elkértem magam a munkahelyemről (apukám nagyon rendes), kocsiba be, irány Győr. Az Árkádban bíztam, de ott sajnos nem jártam sikerrel. Gyorsan elgurultam Erikhez a melóhelyére, onnantól ő vezetett. :-) Persze, mire odaértem, teljesen kikészültem, mert egész Győr fel van túrva, és pont arra nem lehetett menni kocsival, amerre még tudtam volna az utat. El is tévedtem...
Miután több üzletet végigjártam a belvárosban (közben Erik visszament dolgozni), végső elkeseredésemben eszembe jutottak a tetkószalonok. Alig hittem a szememnek, mikor az egyik helyen megláttam a vitrinben egy teljesen ugyanolyan köldökbevalót, mint amilyet keresetem! :-) "Ezt kérem" - mondtam nagyon határozottan, de lelkesedésem hamar lelohadt, mikor közölték velem, hogy hatezer forint lesz. Hááát, izé... Az k*rva sok, mondtam hirtelen felindulásból, erre rögtön el is engedtek egy ezrest. De nem többet, mert ez titán ám! Ja, tudom. Akkor is sok. Na mindegy, örültem, hogy kaptam.
Délután jött a csajszi a piercingért, közöltem vele a jó hírt (=megvan), és a rosszat (=5000Ft). Nagyon örült, mert annyira tetszett neki az ékszer, és sokat várt rá. Azt nem tudom, elhitte-e, hogy én egy fityinget nem kerestem rajta (sőt, buktam), de láthatóan boldog volt, és elvitte.
Mennyi volt az esélye, hogy találok egy ugyanolyan piercinget, mint amilyet ez a lány a katalógusból kiválasztott? Legyen titánium, sárga színű, meg lila köves. Egy mázlista vagyok! :-) Igazából azt sem bánom, hogy ezért utaznom kellett 70km-t (összesen). Jót vezettem! :-)Minden jó, ha jó a vége! :-) (De többet nem ígérek 100%-ra semmit, amíg nincs a kezemben!)
